Címlap Kerti tó Egészséges tavi halak Laposférgek okozta betegségek kezelése

A laposférgek csoportjába sok fontos parazita tartozik. Ennek a csoportnak a szabadon élő képviselői a planáriák vagy a galandférgek. Ezek az örvényférgekhez (Turbellaria) tartoznak. A valódi paraziták közé tartoznak a horgos métely (egyenesfejlődésű mételyek vagy Monogenea) és a bőr- és kopoltyúférgek. A szívóférgeknél (valódi mételyek vagy Trematoda) a díszhal-tartónak talán a pikkelyféreg (Transversotrematiformes) ismerős. A laposférgek negyedik csoportja a galandférgek (Cestoda), amelyekkel szintén a díszhalaknál találkozhatunk. A parazita laposférgek ellen a kerti tóban hatékony a sera pond omnipur. Megelőzésképpen, enyhe fertőzésnél, a kezelés alatt vagy a kezelés után a gyógyulás elősegítésére jól bevált ápolószer a sera ectopur. A Digene Trematoda-nak (szívóférgek), a Monogenákkal ellentétben, egy vagy két köztes gazdatestre, hogy a fejlődési ciklusukat be tudják fejezni. Első köztes gazdatestként a csigák szolgálnak. A későbbi lárvastádiumok halakat is megtámadhatnak és szöveten belüli vándorlásuk alatt a gazdatestben károkat okoznak (pl. a szemekben, mint ún. féregcsillag). A lárvafertőzés további elterjedt megjelenési formája a feketefolt-betegség. A halak lehetnek végső gazdatestek is, tehát az a gazdatest, amelyen a felnőtt, ivarérett férgek tapadnak meg. Ha erős a lárvák vagy kifejlett szívóférgek okozta fertőzés, akkor a halak erősen legyengülhetnek vagy akár el is pusztulhatnak. A horgos mételyek (Monogenea) okozta enyhe fertőzést a legtöbb hal jól átvészeli. Csak ha tömeges szaporodásra kerül sor, további gyengítő tényezők miatt, akkor jelentenek a férgek tartóhorgai által keletkezett sérülések problémát. Ilyenkor a megtámadott bőr-, ill. kopoltyúfelületeken fokozott mértékben lépnek fel másodlagos fertőzések.

Metacerkária-ciszták a kopoltyúlapokon

Bőrférgek / Gyrodacty lidea (tölcséres galandférgek)

A Gyrodactylidea rendbe tartozó horgos mételyeket inkább a halak bőrén három egymásban és nem a kopoltyúkon lehet megtalálni. A kopoltyúféregtől (Dactylogyrus) annyiban is eltérnek, hogy az elülső részükön hiányzik a pigment-szem. A férgek a hátsó részükön található horgokkal kapaszkodnak a halak bőrére. A halak nyálkahártyája védekező reakcióként megvastagodik. A keletkező bőrsérülések gyakran másodlagos fertőzésekhez vezetnek. Amíg a kevés féreg által keltett fertőzés gyakran tünetmentesen folyik le, addig a tömeges fertőzés gyorsan a halak pusztulásához vezet. Ezért időben kezdje meg a kezelést sera pond omnipurral a használati információban leírtak szerint.

Kopoltyúférgek (Dacty-logyridea)

A kopoltyúférgek (Dacty-logyridea) főként a halak kopoltyúin élősködnek. A tartómechanizmusuk által okozott ingerek és sérülések a kopoltyú finom lapocskáin többszörös nyálkahártya-képződést váltanak ki, ami egyre inkább megnehezíti a gázcserét, így a halak végül megfulladhatnak. A Dactylogyrus a Gyrodactylus-tól többek között az elülső részen megtalálható pigmentszem révén tér el. Az elevenszülő bőrférgektől való megkülönböztetésnek a kezelés miatt van szerepe: mivel a kopoltyúférgek petéket raknak le, amelyeknek a tokja a hatóanyagot nem engedi át, egy második kezelést is végre kell hajtani, hogy a kibújt lárvákat is elpusztítsa. Ha nem biztos a diagnózisban, akkor inkább induljon ki abból, hogy kopoltyúférgekkel van dolga és kezelje őket a biztonság kedvéért kétszer a sera pond omnipur-ral. A féreglárvák fejlődése hőmérsékletfüggő. A tóban, a hőmérséklettől függően, a kifejlődési szakasz 5 és 14 nap között van. Az ismételt kezelést az aktuális hőmérsékletnek megfelelően valamivel korábban vagy később (általában 7 nap után) célszerű végrehajtani.

Halpiócák okozta betegségek kezelése

Halpióca / Piscicola sp.

A halpiócák a gyűrűsférgek (Annelida) törzsébe tartoznak. Ebbe a törzsbe tartoznak az ismert, nem élősködő fajok, pl. a földigiliszta vagy a csővájó féreg (tubifex) is. A halpióca a száján levő tapadókoronggal kapaszkodik a halakba és szívja ki a vérüket. Ennek során herudint, egy alvadásgátló anyagot, fecskendez a sebbe. A jóllakott féreg legkésőbb legfeljebb két nap múlva leválik a halról. A szívás során megsérti a hal bőrét (ritkábban a kopoltyúkat vagy az úszókat). A vérveszteség maga – az utólagos vérzések miatt is – mindig gyengüléshez vezet, a kisebb halaknál pedig akár azonnali pusztuláshoz is. A szívás helyén gyakran másodlagos fertőzés alakul ki. Ezen kívül a piócák a szívás során paraziták különböző stádiumait is a sebbe juttathatják, amelyeket egy másik hal megcsapolásakor szedtek össze. A halpiócák vagy kokonok a bennük levő lárvákkal együtt újonnan vásárolt halakkal, élő eledellel vagy vízinövényekkel kerülhetnek az akvárium vizébe. A gyakori vízcsere, a férgek lehalászása és a berendezési tárgyak és a növények alapos tisztítása a piócák populációját lecsökkentheti, és végül egészen kiirthatja. A nagyobb bölcsőszájúak szívesen esznek piócákat és – amennyiben a többi telepített állat megengedi – bevethetők ezeknek a leküzdésére.
Amennyiben szükségessé válik a piócát a halról közvetlenül leválasztani, pl. tömeges támadás esetén, akkor a férgeket nagyon óvatosan, egy tompa csipesz segítségével az elülső tapadókorong mögött kell leválasztani. A féreg gyomrát (középső testrész) eközben nem szabad összenyomni, mert a pióca a gyomortartalmát a sebbe löki, és ezzel megnövekszik a betegségátadás rizikója. Ugyanez érvényes más módszerekre is, amik a férget ingerelhetik (pl. közvetlen sószórás). Biztosabb módszer, ha a férget csak azután távolítja el, miután már magától levált a halról. A sera pond cyprinopur segít a halpiócákat és az általuk okozott betegségeket leküzdeni. A sera ectopur használata segíti a szívott helyeken a sebek gyógyulását és megelőzi a gyulladásokat.

Szavazások
Melyik sera termékkategória az Ön kedvence?
 
Ki olvas minket
Oldalainkat 57 vendég böngészi
Hirdetés
Kiemelt weblapok: